A kávéházi cigányzene nemzeti kincs, amire vigyáznunk kell

Romani music in cafés is a national treasure that we must cherish

Ha visszarepülnénk a múltba, teljesen megszokott lenne, hogy egy étterembe, kávéházba beülve élő cigányzenét hallgatnánk, miközben ebédünket vagy vacsoránkat fogyasztjuk. Ma már csak kevés olyan helyet találni, ahol elcsíphetjük ezt az értékes, kétszáz éves hagyománnyal bíró élményt.

Az első világháború idején, amikor a cigányzene fénykorát élte, a muzsikusok az egész Kárpát-medencében a helyi közösségek megbecsült tagjainak számítottak. Tudásuk generációról generációra szállt, és egyértelmű volt, hogy egy zenész fia – ha tehetséges – szintén zenésznek áll.

A cigányzenészek nemcsak azt tudták, hogyan kell muzsikálni, mik a szakma fortélyai, hanem azt is, miként kell kiállni a közönség elé, hogyan kell az emberekkel bánni, legyenek akár egy kis falu lakosai vagy a királyi család tagjai.

Hogy ne menjünk ilyen messzire a múltba, emlékezzünk vissza arra, hogy még néhány évtizede is csak Budapesten legalább száz cigányzenekar játszott esténként. Ez az élő muzsika, ez a hagyomány jelentős turisztikai vonzerőt képviselt.

SOKÁIG SZÓLT A TAPS

A cigányzene a rendszerváltás után kezdett rohamosan veszíteni népszerűségéből, főleg azért, mert az addig nehezen hozzáférhető nyugati zenei kultúra hirtelen elárasztotta a magyar társadalmat. Az sem kedvezett a műfajnak, hogy sokak fejében összekeveredik a mulatós, a hagyományos cigány népzene és az éttermi cigányzene fogalma, pedig ez utóbbi több száz éve a magyar kultúra része. Az utóbbi időszakban eltűnni látszik az a társadalmi réteg is, amelyik még ismeri és igényli ezt a zenét. Az utolsó negatív lökést feltehetően a pandémia adhatta, amikor sok-sok étterem bezárt, és az éttermi zenészek jelentős része arra kényszerült, hogy szakmát váltson.

EGY ÚJ NYITÁNY

Jelenleg hazánkban mintegy 120-130 zenekar 550-600 zenésszel ápolja az éttermi, kávéházi cigányzene hagyományát. A szakma eltűnőben van. Az éttermek többségében csupán szólóban vagy párban hallható néhány zenész.

Ezt felismerve javasolta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a magyar kormány számára a 2018-ban elindított Muzsikáló Magyarország program folytatását. A korábbi évek alatt a program több körben is támogatta a cigányzenét kiemelkedő színvonalon játszó muzsikusokat: 2020 és 2021 között közel 100 zenekar, több mint 460 zenész pályán maradását segítette. Az idei, összesen 1 milliárd forint értékű Muzsikáló Magyarország 2024 program közel 500 cigányzenei muzsikus 4 havi vendéglátóhelyi zenélését teszi lehetővé.

A vissza nem térítendő támogatással a kormány lényegében átvállalja az éttermi élőzene árát. Bízunk abban, hogy számos vendéglátóüzlet él a Muzsikáló Magyarország 2024 kínálta lehetőséggel, hiszen egy zenekar játéka nemcsak az utcáról képes becsalogatni a vendégeket, de olyan élményt nyújt, amelyet örömmel osztanak meg rokonaikkal, barátaikkal is a turisták. Az élő cigányzene így sikeresen növeli a vendéglátóüzletek vonzerejét, vendégeik számát. A programmal így egyaránt nyernek a muzsikusok, a programban részt vevő vendéglátóüzletek, a vendégek és a hazai turizmus.

Hihetetlen, de például Hollandiában évtizedek óta népszerű az éttermi cigányzene. Léteznek a helyiekből verbuválódott, nem roma, autodidakta zenekarok. Kurzusokat is szerveznek maguknak, ahová magyarországi cigányzenészeket hívnak, hogy egyenesen tőlük tanulhassanak nótákat, dalokat, szakmai fortélyokat.

ENGLISH VERSION

If you went back in time, it would be quite common to see people sitting in a restaurant or café listening to live Romani music while having lunch or dinner. Today, there are only few places where you can enjoy this special experience, which has a two-hundred-year tradition.

In the heyday of Romani music, during World War I, musicians were respected members of local communities throughout the Carpathian Basin. Their knowledge was passed down from generation to generation, and it was clear that a musician’s son would also become a musician, provided he had the talent.

Romani musicians knew not only the tricks of the trade and how to play music, but also how to work an audience, whether they were people from a small village or members of the royal family.

Just a few decades ago at least a hundred Romani bands would have been playing every evening in Budapest. Live music and tradition were a major tourist attraction.

THE APPLAUSE WENT ON AND ON

Romani music quickly started losing its popularity after the regime change, mainly due to the influence of Western musical culture, which had been difficult to access until then, but which suddenly flooded Hungarian society. The genre was done no favours by the fact that many people confuse mulatós (folk pop), traditional Romani folk music and restaurant Romani music, even though the latter has been a part of Hungarian culture for hundreds of years. The social group that still knows and likes this music also seems to have started disappearing recently. The pandemic seems to have pushed Romani music over the edge, as restaurants had to close and a large number of restaurant musicians were forced to find other ways to make money.

A NEW OVERTURE

Currently, around 120-130 bands with 550-600 musicians are nurturing the tradition of Romani music in restaurants and cafés. The profession is disappearing. In most restaurants you can hear only a few musicians playing solo or in pairs.

Recognising this, the Hungarian Tourism Agency (MTÜ) recommended that the Hungarian Government continue the Musical Hungary programme, which was launched in 2018. The programme has been through several rounds of supporting musicians playing Romani music at an outstanding level: Between 2020 and 2021, it helped nearly 100 bands and more than 460 musicians stay in their careers. This year the Musical Hungary 2024 programme, worth a total of HUF 1 billion, is making it possible for nearly 500 Romani musicians to play in restaurants for four months.

With this non-refundable support, the government basically covers the cost of live music in restaurants. We trust that many catering establishments will take advantage of the opportunity offered by Musical Hungary 2024, since having bands playing not only attracts diners in from the street but also offers an experience that tourists will be sure to share with relatives and friends. Romani music is helping to increase the popularity of catering establishments and the number of guests. The programme benefits the musicians, the catering establishments, diners, and the Hungarian tourism sector.

It may sound incredible but, for example, in the Netherlands Romani music in restaurants has been popular for decades. There are local, self-taught non-Roma bands. They also organise courses for themselves, where they invite Romani musicians from Hungary so that they can learn nótas, songs and professional tricks directly from them.